Piroskától Paraszkéváig. Egy Árpád-házi szentekhez kötődő legenda a konstantinápolyi Pammakaristos templomból

Tóth, Anna Judit (2023) Piroskától Paraszkéváig. Egy Árpád-házi szentekhez kötődő legenda a konstantinápolyi Pammakaristos templomból. In: László királytól Szent Lászlóig. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai (61). Magyarságkutató Intézet, Budapest, pp. 111-134. ISBN 9786156117724

Preview

Text TothAnnaJudit.pdf Download (545kB) | Preview

Abstract

Jóllehet a XXI. századra a szakirodalom egységesen Piroskaként hivatkozik Szent László királyunk Eiréné néven bizánci császárnévá lett lányára, az eredeti magyar név azonban nem állapítható meg teljes bizonyossággal. Így a kutatástörténetben más nevek is felmerültek, úgy mint Prisca és Paraszkéva. Az utolsó kétszáz évben a hazai katolikus és görög rítusú hagyományban mindkét név magyar megfelelőjeként a Piroska volt használatos. Hans Dernschwam törökországi útibeszámolójában fennmaradt egy egészen egyedülálló adat, amely szerint a konstantinápolyi Pammakaristos templomban őrizték Szent Péntek ereklyéit, aki egy szerb királylány volt és Szent Imre herceg felesége. Az adat történetileg nem hiteles, azonban felmerül, hogy valamilyen, pontosan nem tisztázható kapcsolatban van akár Szent László lányának, akár Szent Imrének a hagyományával. A Szent Péntek név a sokáig Belgrádban őrzött Szent Paraszkéva ereklyékre utal. A szöveg alapján valószínűsíthető, hogy Dernschwam információit helyi, magyar nyelvű adatközlőktől szerezte, akik bizonyára Konstantinápolyban rabszolgaként élő magyarok voltak. Feltehető, hogy e csoport elég nagy létszámú volt ahhoz, hogy körükben kialakulhasson egy új, folklorisztikus legendaváltozat, amely a helyben számukra elérhető ortodox és szerb kötődésű kultuszhelyet összekötötte saját magyar hagyományaikkal.

Actions (login required)

Edit Item