A kivételes kormányzás és demokrácia a válságok korszakában. Kivételes kormányzás a 2010 utáni Magyarországon

Antal, Attila (2023) A kivételes kormányzás és demokrácia a válságok korszakában. Kivételes kormányzás a 2010 utáni Magyarországon. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. (Unpublished)

Preview

Text A kivételes kormányzás és demokrácia a válságok korszakában_Antal Attila.pdf Download (736kB) | Preview

Abstract

Jelen kötetet – amelynek alapvető célja a kivételes állapottal kapcsolatos jogi- és politikaelméleti szempontok bevonása az egyetemi oktatásban való hasznosítása –a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében készült. A kutatás és jelen kötet szorosan következik abból a több éves periódusból, amelynek keretében a társadalmi, gazdasági, ökológiai válságokkal és azoknak a jogrendszerekre, a rendkívüli eszközökkel való kormányzásra gyakorolt hatásival foglalkoztam. A globális ökológiai- és klímaválsággal elértünk a kivételes állapot korszakába, ennek visszavonhatatlan bizonyítéka a COVID-19 és nyomában járó egészségügyi, politikai, gazdasági és társadalmi válságkomplexum. Jelen kötet fő célja, hogy eligazodást nyújtson a hazai társadalomtudományi (különösen a jogász és politikatudományi) képzésben résztvevő hallgatók számára a kivételes kormányzás elméletét és empirikus tapasztalatai illetően. A kötet átfogó jelleggel kívánja megragadni a kivételes állapot és a globális válságok kapcsolatát, amelynek eddigi legösszetettebb megnyilvánulását, a koronaválságot tekintem egyfajta vizsgálandó esettanulmánynak. A kötet (korábbi, a kritikai politikaelmélettel foglalkozó egyetemi jegyzetem folytatásaként) használható alternatív, fakultatív tárgyak, illetve szemináriumok kötelező és ajánlott irodalmaként. Mivel jelentős elméleti anyagot fog át, ezért a jegyzet alkalmas a rendkívüli jog- és politikai renddel, a kivételes eszközökkel való kormányzás alapvető irodalmainak megismerésére; továbbá a kivételes kormányzás kortárs empirikus tapasztalatainak megbeszéléseken, vitákon keresztül történő feldolgozására. A téma komplex, jog- és alkotmányelméleti, valamint politikatudományi megközelítése olyan látásmódot biztosít, amelyre az interdiszciplináris megközelítésmódra támaszkodó jogász és politológus hallgatóknak mindenképpen szüksége lehet. A kötet mindenekelőtt összetett módon vizsgálja meg a rendkívüli eszközökkel való kormányzás elméleti kiinduló pontjait és alkotmányos dilemmáit. A kötet ráirányítja a figyelmet arra, hogy a COVID-19 előtt mikor és milyen módon használták a politikai rendszerek a rendkívüli jogrendet és a különféle alkotmányos rendszerek példáit felhasználva átfogó elemzést nyújtson arról, hogy mi volt a rendkívüli jogrend fő paradigmája és funkciója. A kötet a jog- és politikai rendszerek egyfajta koronaválsággal kapcsolatos „stressz-tesztjének” az elemzésével is foglalkozik. Ennek keretében azt járja körül, hogy a világ politikai- és jogrendszerei milyen módon reagáltak a koronaválságágra, hol és mikor vezettek be rendkívüli jogrendet, azt mit eredményezett és milyen társadalmi és politikai hatásai voltak. A hazai társadalomtudományi oktatásban is kulcsfontosságú annak vizsgálata, bemutatása, hogy a rendkívüli állaptok és objektív válságok esetén miként alakul át a jog- és politikai rendszer, milyen veszélyek fenyegetik a demokratikus működésmódot, a rendkívüli kormányzás milyen szükségszerűségeket és lehetőségeket hordoz magában. A globális ökológiai- és klímaválsággal és az ezzel együttjáró polikrízissel ugyanis beléptünk a kivételes állapot és rendkívüli eszközökkel való kormányzás korszakába, amely alapvetően fogja megváltoztatni a jog és politika eddig ismert kapcsolatát, ugyanakkor a rendkívüli jogrend és kormányzati eszközök alkalmazása kialakíthat egyfajta rezilienciát az előttünk álló válságok tekintetében. Azért tartom fontosnak azt, hogy megvizsgáljuk azt, hogy a koronavírus miként hat a kivételes jogrendre és kormányzásra, mert ennek segítségével lehet felkészülni az előttünk álló roppant változásokra és jelen kötet tágabb értelemben vett vállalása éppen az, hogy elindítsa ezt a gondolkodást, vitát a különféle társadalomtudományi területek hallgatói bevonásával, akik a jövőben a leginkább meg fogják tapasztalni a különféle válságok társadalmi hatásait. Az, hogy az emberiség túléli-e és ha igen, akkor miként a korszakunkban kibontakozó ökológiai- és klímaválságot az nagyban függ attól, hogy miként alakítjuk át jogi- és politikai rendszereinket. A COVID-19 világjárvány közegészségügyi, gazdasági és társadalmi válságot okozott. Ugyanakkor a járvány, amely sok tekintetben visszavezethető a globális ökológiai- és klímaválságra, egyúttal lehetőséget is kínál arra, hogy élesben próbáljuk ki azt, hogy a túlélés érdekében milyen rendkívüli lépéseket kell megtenni. A rendkívüli jogrend és kormányzás (vagyis a jog- és a politikai rendszer normális működésétől való eltérés) eddig is bevett eszköz volt a rendkívüli helyzetek (környezeti és gazdasági katasztrófák) kezelésére. A kötet tehát egyrészt feldolgozza azokat a technikákat és tradíciókat, hogy eddig milyen módon került alkalmazásra a rendkívüli jogrend és kormányzás. A COVID-19 során is ezek a klasszikusnak mondható eszközöket kezdték alkalmazni a kormányzatok, ugyanakkor a világjárvány egy olyan eddig sohasem látott kihívás, amely a rendkívüli eszközök új módon való alkalmazását és ezen eszközök új generációjának a bevezetését is szükségessé teszi. A kötet felépítése az itt jelzett célokat, vállalásokat és dilemmákat követi. Az első rész foglalkozik a kivételes kormányzás az eszme- és fogalomtörténeti alapvetésivel, a legfontosabb szerzők kivételes állapottal kapcsolatos megközelítéseivel. A második részben azt vizsgálom, hogy korszakunkra miként alakul át a kormányzás, hogy a lesz a kivételes „mindennapos” és hogyan fordulnak a kormányzatok egyre inkább a válságmenedzselések irányába. A harmadik részben vizsgálom meg a kivételes kormányzás és demokrácia kapcsolatának legellentmondásosabb problémáit a COVID-19 pandémia kapcsán, vészhelyzeti modellek keretében mutatom be azt, hogy milyen rendkívüli eszközökhöz kapcsolódó trendek bontakoztak ki a pandémia kezelése kapcsán. A negyedik részben pedig részletesen mutatom be a 2010 után, az Orbán-rendszerben kibontakozó folyamatos kivételes kormányzást politika- és alkotmányelméleti szempontból. Végül összefoglalom a kötet legfontosabb dilemmáit, illetve a kivételes kormányzás további kutatási irányira is javaslatot teszek.

Actions (login required)

Edit Item