"…a világ legdrágább és legjobb gyülekezete nekem, az a karácsonfalvi cigányoké." : Szempontok a Gábor-cigányok új vallási identitásának vizsgálatához = "…the most precious and the best congregation in the world for me is that of the gypsies of Karácsonfalva" : Considerations for the Study of the New Religious Identity of the Gabor Gypsies

Simon, Zoltán (2023) "…a világ legdrágább és legjobb gyülekezete nekem, az a karácsonfalvi cigányoké." : Szempontok a Gábor-cigányok új vallási identitásának vizsgálatához = "…the most precious and the best congregation in the world for me is that of the gypsies of Karácsonfalva" : Considerations for the Study of the New Religious Identity of the Gabor Gypsies. EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEMLE, 24 (4). pp. 101-118. ISSN 1585-7476 (nyomtatott); 1587-026X (elektronikus)

Preview

Text Eszemle2023-4-web Extract[99-116].pdf - Published Version Download (213kB) | Preview

Abstract

Dolgozatomban egy félig strukturált interjún keresztül az adventista hitéletet és kulturális reprezentativitása körüli társadalmi relációkat elemzem, illetve ágyazom bele a nyárádkarácsonfalvi (Maros megye, Románia) cigány – magyar, cigány – cigány, magyar – cigány társadalmi kapcsolatok rendszerébe. A lokális közösségen belül a Gábor-cigányok adventista felekezetisége, hitéletének fizikai határai transzetnikus közösséget hozott létre (az utóbbi időben az adventista egyházhoz áttért magyar személyek száma növekedő tendenciát mutat). A szabályozott viselkedési normák, meghatározott találkozási lehetőségek kitágulnak, rendre felszámolódnak. A folyamat azonban nem egyenletes, ugyanis annak ellenére, hogy a társadalmi relációkban kialakult egy transzetnikus – vallási ideológia, a mentális/szimbolikus síkon végbemenő távolságtartás még mindig előítéletes. A magyar közösség időnként a hátrányos etnikai alapú megkülönböztetés és a negatív megítélésű ’szektaként’ emlegetett kisegyházi tagság, a ’szombatosság’ összeegyeztetésével még mindig stigmatizálja a Gábor – cigány közösséget. A mindennapi találkozásokban – annak ellenére, hogy az etnikai távolságtartás él és tudatos fizikai határai vannak – megjelenik a komplementaritás. A vallási megtérésre irányuló antropológiai kutatások bizonyítják a legjobban a diszkontinuitás elvével szembe menve, hogy a vallási megtérés során a korábbi értékek jelentősége nem csökken, hanem valami más (új) tölti be helyét. Többek között a cigány identitás folytonossága megmarad (ahogyan a vizsgált közösség esetében is), csak éppenséggel a transzlokális kapcsolatok új rendjét hozzák létre. A nyárádkarácsonfalvi Gábor – cigányság esetében az adventizmushoz való megtérés, mint (re)szocializációs modell a társadalmi – vallási változások kölcsönhatásának jegyében mutatkozik. E kölcsönhatás az interetnikai kapcsolatokat racionalizálta/racionalizálja (és fontos, hogy nem modernizálta!). In my paper, through semi-structured interviews, I analyze the social relations surrounding Adventist religious life, as well as its cultural representativeness, and I put it in the context of Gypsy-Hungarian, Gypsy-Gypsy, and Hungarian-Gypsy social relations in Nyárádkarácsonfalva (Mures County, Romania). Within the local community, the Adventist denomination of the Gabor Gypsies, and the physical boundaries of their religious life, have created a transethnic community (the number of Hungarian converts to the Adventist Church has been increasing recently). Regulated norms of behavior and determined opportunities for encounters are being expanded, and eradicated. However, the process is not even, because despite the emergence of a transethnic–religious ideology in social relations, the distancing on the mental/symbolic plane is still permeated with prejudice. At times, the Hungarian community still stigmatizes the Gabor Gypsy community by reconciling adverse ethnic discrimination with the negative perception of ‘sectarianism’, the ‘Sabbatarianism’ of the free church membership. Complementarity emerges in everyday encounters, despite ethnic distance and conscious physical demarcations. The anthropological research on religious conversion best demonstrates, in contrast to the principle of discontinuity, that in religious conversion the importance of previous values is not diminished but replaced by something (new). For example, the continuity of Gypsy identity is preserved (as in the case of the community under study), but a new system of translocal relations is created. The conversion to Adventism as a model of (re)socialization in the case of the Gabor Gypsy community of Nyárádkarácsonfalva is demonstrated in the interaction of social–religious changes. This interaction has rationalized (and importantly, has not modernized!) interethnic relations.

Actions (login required)

Edit Item