A régészet és a Biblia

Grüll, Tibor (2023) A régészet és a Biblia. STUDIA BIBLICA - BIBLIAI TANULMÁNYOK, 5 (1). pp. 9-47. ISSN 2676-9166

Preview

Text Studia_Biblica_5_1Grull.pdf - Published Version Download (300kB) | Preview

Abstract

A magát a „bibliai minimalisták” (másnéven koppenhágai iskola) és a fundamentalisták közé, a „mainstream közép”-re pozicionáló W G. D hét pontban foglalta össze, hogyan kell a jelen korszakban tudományosan gondolkodni a Bibliáról: (1) A héber Biblia kései (perzsa, ill. hellenisztikus kori) alkotás, amely alapvetően nem történeti, hanem irodalmi jellegű mű; (2) mivel a Biblia irodalmi mű, megközelítésmódjának is alapvetően irodalminak, ill. kultúrantropológiai jellegűnek kell lennie; (3) a Biblia szövege átideologizált, főleg a vallást illető részek tekintetében; (4) Izrael „történetéről” legfeljebb a bírák korától (Kr. e. 11. század), de még inkább a Salamont követő királyoktól (Kr. e. 10. század második fele) kezdve beszélhetünk, a többi puszta •kció, őstörténeti mítosz; (5) egy modern értelemben vett „ókori Izrael története” monográ•ának inkább szociológiai jellegű feldolgozásnak kell lennie, mint vallási–politikai témájú eseménytörténetnek; (6) a történelem egyedül hiteles forrása a régészet – a régészeti leletek „néma” és „beszédes”, vagyis tárgyi és szöveges felosztása nem helyes, mert a tárgyi leletek is „beszédesek”; (7) Izrael szekuláris történetét kell megírni, megfosztva a bibliai „mítoszoktól”, kizárólag a „hiteles” régészeti adatokra támaszkodva. Tanulmányunkban ezeket az állításokat vesszük górcső alá, és igyekszünk pontról-pontra cáfolni.

Actions (login required)

Edit Item