Magyar szavak ragozási paradigmái és a ragozási szótár

Elekfi, László (1988) Magyar szavak ragozási paradigmái és a ragozási szótár. MŰHELYMUNKÁK A NYELVÉSZET ÉS TÁRSTUDOMÁNYAI KÖRÉBŐL (4). pp. 41-70.

Preview

Text 43_cikk_MTA_MuhelyMunkak_04.pdf - Published Version Download (13MB) | Preview

Abstract

A ragozást is, a ragozási paradigmát is felfoghatjuk szűkebb s tágabb értelemben. Egy ragozási szótárban nincs szükség a legteljesebb paradigmára, csak olyan rágós alakokat kell számon tartani, melyek közvetlenül a tőtől függnek, tehát pusztán grammatikai szabályokkal nem adhatók meg. A kéziratban - részben közös munka eredményeként - elkészült Magyar ragozási szótár az eddigi szótári gyakorlathoz képest jóval több (raggal, jellel, sőt képzővel ellátott) szóformát vesz számba, de elképzelhető a magyar szavak paradigmáinak egy sokkal árnyaltabb, azonkívül még több alakra kiterjedő feltérképezése is. Egy sokkal bővebb változat - ugyancsak a Magyar értelmező kéziszótár címszavai alapján - szintén készülőben van, de az is távol áll a teljességtől. A munka során állást kellett foglalni arra nézve, hogy a származékszók közül melyeket tekintsünk grammatikainak (s ezért paradigmatikusnak) és melyeket lexikainak. Legtágabb értelemben egy ige paradigmájához igenevi jellegű származékainak összes alakjait is hozzászámíthatjuk; a főnév és a melléknév alakjainak száma pedig, ha minden hozzá tartozó morfémaláncot oda veszünk, meghaladja az Antal-féle adatszámokat. Célszerű bizonyos származékoknak (mint az -Ú/-Q képzős melléknév) külön nevet adnunk és bizonyos szófaji határesetekben a névszónak mondatbeli, sőt szövegbeli környezetét is figyelembe vennünk, bár a szófajt véleményünk szerint elsősorban a szó alaki viselkedése határozza meg. A főnév ún. ragjai közt az alaktani viselkedés szerint megkülönböztetünk esetragokat, jelszerű és többé-kevésbé képzőszerű ragokat. — A számnevek, névmások paradigmáinak terjedelme attól függ, hogyan különböztetjük meg szófaji alosztályaikat. Ragozási szótárunk a Magyar értelmező kéziszótár szőfaj-jelzéseit veszi alapul. Érdemes végül néhány példán bemutatni ennek a ragozási szótárnak és nagyobb kétnyelvű szótárainknak jelzéseit a címszók ragozásáról, tekintettel a sokféle ingadozó szóalakra, a hiányos ragozású és a ragozhatatlan szókra.

Actions (login required)

Edit Item