REAL

A főnév határozói mellékmondatainak vonzatossága a kései ómagyar korban

Haader, Lea (1986) A főnév határozói mellékmondatainak vonzatossága a kései ómagyar korban. MŰHELYMUNKÁK A NYELVÉSZET ÉS TÁRSTUDOMÁNYAI KÖRÉBŐL (2). pp. 3-10.

[img]
Preview
Text
5_cikk_MTA_MuhelyMunkak_02.pdf - Published Version

Download (6MB) | Preview

Abstract

Az itt következő cikkben szereplő kérdések a Nyelvtudományi Intézetben készülő történeti nyelvtan munkálatainak során vetődtek fel. E történeti grammatika mondattani részének felfogása a szófajnak központi szerepet tulajdonít. A bővíthetőség ugyanis - vonzatok és szabad bővítmények esetében egyaránt - a szófajra jellemző, mert itt állandó, a mondatrészi szerepben csak alkalmi. Ennek - az eddigi történeti grammatikai hagyományokhoz képest újszerű - felfogásnak konzekvens véghezvitele a mellékmondat formájában kifejezett bővítményeket is a szófajokhoz rendeli, azaz nem a szokásos mondatrészkifejtés szerint osztályozza. Eszerint nyelvtanunkban a kötött határozói mellékmondatok az ige, a melléknév és a főnév határozói bővítményeként szerepelnek. Közülük most a főnév kötött határozói mellékmondatait vesszük szemügyre.

Item Type: Article
Subjects: P Language and Literature / nyelvészet és irodalom > P0 Philology. Linguistics / filológia, nyelvészet
P Language and Literature / nyelvészet és irodalom > P0 Philology. Linguistics / filológia, nyelvészet > P140 Historical linguistics / nyelvtörténet, történeti nyelvtan
P Language and Literature / nyelvészet és irodalom > PH Finno-Ugrian, Basque languages and literatures / finnugor és baszk nyelvek és irodalom > PH04 Hungarian language and literature / magyar nyelv és irodalom
Depositing User: Zsolt Illy
Date Deposited: 19 Oct 2024 12:26
Last Modified: 19 Oct 2024 12:26
URI: https://real.mtak.hu/id/eprint/207661

Actions (login required)

Edit Item Edit Item