Hargitaváralja, egy jelképes székely község valóságos története = The Hargitaváralja Organization, a True History of a Symbolic Szekler Village

Borbándi, Erik (2022) Hargitaváralja, egy jelképes székely község valóságos története = The Hargitaváralja Organization, a True History of a Symbolic Szekler Village. KÁRPÁT-HAZA SZEMLE - A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYARSÁGKUTATÁS INTERDISZCIPLINÁRIS SZAKMAI FOLYÓIRATA, 3 (1). 46-72., 94.. ISSN 2732-1789

Preview

Text khsz_2022-1_doi_10-64605khsz-2022-1-04_borbandie.pdf - Published Version Download (3MB) | Preview

Abstract

A Hargitaváralja jelképes székely község mintegy negyedszázados története nem válaszható el a magyarországi menekültkérdés két világháború közötti alakulásától. Valójában már létrejöttét is az a tény magyarázza, hogy az elszakított területekről érkező menekültek ellátását, társadalmi integrációját az állam képtelen volt önmagában megoldani, ahhoz kifejezetten erre a feladatra szerveződött civil szervezetek segítségére volt szüksége. Ezek egyike volt a Hargitaváralja, mely fennállása során hol kisebb, hol nagyobb hatékonysággal, de összességében sikerrel látta el ezt a feladatot. Mint erdélyi (székely) gyökerű szervezet természetszerűleg a Magyarországra menekült erdélyiek (székelyek) összefogására fókuszált. A szervezet Köllő Ignác nevével fémjelzett első korszakában főként a kulturális, hagyományőrző, a székely identitást erősítő tevékenysége hangsúlyozódott ki, de markánsan állást foglalt politikai kérdésekben, így a revízióval kapcsolatban is. Az 1930-as évek közepétől a többi erdélyi gyökerű egyesülettel karöltve a Hargitaváralja is szeretett volna nagyobb részt vállalni az ország építésében, ezért szorgalmazták ezen egyesületek összefogását, aminek eredményeként létrejött az Erdélyi Szövetség. Észak-Erdély és a Székelyföld 1940-es visszacsatolása után a jelképes község számára új kihívást jelentett az országba, főként a fővárosba érkező erdélyiek tömegeiről való gondoskodás; szálláshoz, munkához való juttatásuk. Ennek kapcsán indították el a Székely Ház projektet, s alapították meg a Hargita Székely Szövetkezetet. Céljuk a Székelyföldről kiszakadt székelység társadalmi, művelődési és gazdasági támogatása volt. Ezekben az években a szervezet szociális tevékenysége vált hangsúlyossá. A Hargitaváralja sorsát végül a háború és az annak nyomán bekövetkező változások pecsételték meg. Bebizonyosodott, hogy akkor, amikor már tömegek problémáinak kezeléséről van szó, egy ilyen viszonylag kis létszámú szervezet egyedül nem birkózik meg a feladattal. | The history of the Hargitaváralja organization, a symbolic Szekler village, spanning about a quarter of a century, cannot be separated from the development of the refugee issue in Hungary between the two world wars. In fact, its creation is explained by the fact that the Hungarian state was unable to solve the care and social integration of refugees coming from the separated areas by itself, it needed the help of civil organizations specific ally organized for this task. One of these was Hargitavaralja, which performed this task with less and sometimes greater efficiency, but overall with success during its existence. As an organization with Transylvanian (Szekler) roots, it naturally focused on uniting Transylvanians (Szeklers) who fled to Hungary. In the first era of the organization, marked by the name of Ignác Köllő, the main focus was on cultural and traditional activities and on strengthening the Szekler identity, but it also took a strong stand on political issues, such as the Revision or Hungarian Irredentism which was concerned with “the redemption of territories of the historical Kingdom of Hungary.” From the mid-1930s, together with other organizations with Transylvanian roots, Hargita-váralja also wanted to take on a greater part in the construction of the country, and therefore they advocated for the unification of these organizations, which resulted in the creation of the Transylvanian Association. After the reunification of Northern Transylvania and the Szeklerland in 1940, the symbolic villagefaced a new challenge: taking care of the masses of Transylvanians coming to the country, especially the capital, providing them with accommodation and work. In connection with this, the Szekler House project was launched and the Hargita Szekler Cooperative Society was founded. Their goal was the social, cultural, and economic support of the Szekler people who broke away from Szeklerland. In these years, the social activities of the organization became emphasized. The fate of Hargitaváralja was finally sealed by the war and the changes that took place in its wake: it proved that when it comes to dealing with the problems of the masses, such a relatively small organization cannot solve them alone.

Actions (login required)

Edit Item