Changes and Factors Associated with the Social Stratification and Material Situation of Hungarian Minority and Majority Youth (2001-2020) = A magyar fiatalok társadalmi rétegződésének változásai és tényezői, kisebbségben és többségben (2001-2020)

Veres, Valér (2024) Changes and Factors Associated with the Social Stratification and Material Situation of Hungarian Minority and Majority Youth (2001-2020) = A magyar fiatalok társadalmi rétegződésének változásai és tényezői, kisebbségben és többségben (2001-2020). SZOCIOLÓGIAI SZEMLE, 34 (2). pp. 103-139. ISSN 1216-2051

Preview

Text SzocSzemle_34_2_103-139_online.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

The study examines two questions. First, it focuses on the labour market positions and the social and material stratification of minority Hungarian youth between 2001 and 2020, as assessed by Mozaik2001 and the Hungarian Youth Survey (2020), examining both the social determinants and changes over time regarding the attainment of a good material position. It also compares these trends with the general situation of young people in Hungary, without focusing on the latter for reasons of space. In the initial period, those living outside the borders of Hungary were observed to be living in more deprived conditions than those in Hungary, and a specific “East-West” slope in terms of market economy development and material income conditions was also noted. This situation, however, became thoroughly rearranged by 2020, with within country differences sometimes becoming larger and material inequalities increasing and being redistributed. The other focus of the study, is the multidimensional socio-cultural stratification. In addition, beside material situation, attitudes related to values, value orientation, vision of the future, and social capital (organisational capital, network of friends, offline and online) are included in the model. The analysis, although focusing on minority Hungarian youth, uses similar dimensions for comparison with Gondi-Bokanyi et al. (2021) model. One of the aims of this study is to explain the main determinants of the significantly larger proportion of culturally deprived minority persons compared to those in Hungary, as well as the variation among countries. | A tanulmány tematikusan két kérdéskört vizsgál. Először is a kisebbségi magyar fiatalok munkaerő-piaci pozícióira, valamint foglalkozási és anyagi rétegződésére fókuszál 2001 és 2020 között, a Mozaik2001 és a Magyar Ifjúság Kutatás (2020) felmérések alapján, vizsgálva mind a társadalmi meghatározó tényezőket, mind pedig a jó anyagi helyzet elérésének időbeli változásait. Emellett összehasonlítja a tendenciákat a magyarországi fiatalok helyzetével, terjedelmi okokból nem fókuszálva rájuk. A kezdeti időszakban a kisebbségi magyar fiatalok a magyarországinál hátrányosabb helyzetűek voltak összességében, valamint van egy sajátos “kelet-nyugati” lejtő a piacgazdasági fejlettség és az anyagi jövedelmi viszonyok tekintetében, amely azonban 2020-ra alaposan átrendeződik, az országon belüli különbségek esetenként nagyobbak lesznek, de az anyagi egyenlőtlenségek is növekednek, illetve átrendeződnek. A tanulmány másik fókuszpontja a fiatalok többdimenziós társadalmi-kulturális rétegződésének vizsgálata, ahol az anyagi helyzet mellett az értékekkel, értékorientációval, jövőképpel, társadalmi tőkével (szervezeti tőke, baráti hálózat, offline és online) kapcsolatos attitűdök is szerepelnek a modellben. Az elemzés, bár a kisebbségi magyar fiatalokra fókuszál, hasonló dimenziókat használ, mint a nemrég megjelent Gondi-Bokányi et al. (2021) modell. A tanulmány egyik célja, hogy megmagyarázza a kulturálisan hátrányos helyzetűek főbb meghatározó tényezőit, valamint az országok közötti eltéréseket, mivel Magyarországhoz képest a hátrányos helyzetű klasztercsoportokban a határon túl élő, kisebbségi magyar fiatalok jelentősen magasabb arányban fordultak elő.

Actions (login required)

Edit Item