Mobilitási politika mint járványkezelési politika : A schengeni rendszer a koronavírus-válság idején

Vobruba, Georg (2021) Mobilitási politika mint járványkezelési politika : A schengeni rendszer a koronavírus-válság idején. ESÉLY : TÁRSADALOM ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI FOLYÓIRAT, 32 (4). pp. 3-10. ISSN 0865-0810 (nyomtatott); 2064-2822 (elektronikus)

Preview

Text 3-10-vobruba-esely-2021-4-vegleges.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (222kB) | Preview

Abstract

A tanulmány a pandémia schengeni térség mobilitására gyakorolt hatásait állítja középpontba. Európa sűrűn integrált mobilitási hálózatában az intézményesített kereteken túl jelentős szerepe van annak a szokásjognak, hogy az emberek szabadon áramolhatnak a térségben. A vizsgált időszakban a mobilitási korlátozásokat a Schengeni Határellenőrzési Kódex mentén, ugyanakkor annak rugalmasságát és az intézményesített európai szabályozásokat figyelembe véve hajtották végre. A tanulmány kiinduló gondolata, hogy a külső-belső határok ellenőrzési mechanizmusait – kettős kódolás, belső liberalizáció – a közös érdekek és kölcsönös függőségek tartják életben. A határellenőrzésekre vonatkozó speciális kivételek már a menekültáramlás idején cselekvésre késztették az érintett államokat, majd a koronavírus-járvány idején a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállításával kapcsolatos bejelentések száma tovább nőtt. A tanulmány kitér többek között a határzárak és azok enyhítése mögött meghúzódó érdekekre, a politikai logika és a turizmus jelentősége mentén, valamint a belső és külső határellenőrzések vonatkozásában megfigyelhető aszimmetrikus dinamikára. Végül felhívja a figyelmet a határellenőrzések technológiai fejlődésének és az útlevelek mobilitási értékének pandémiával való összefüggéseire.

Actions (login required)

Edit Item