Így is lehet irodalmat tanítani: az alakzatok tanítása irodalompedagógiai megközelítésből = Another way to teach literature: teaching rhetorical figures from a literature-pedagogical perspective

Bártfai, Kristóf Sándor (2026) Így is lehet irodalmat tanítani: az alakzatok tanítása irodalompedagógiai megközelítésből = Another way to teach literature: teaching rhetorical figures from a literature-pedagogical perspective. ANYANYELV-PEDAGÓGIA, 19 (1). pp. 54-65. ISSN 2060-0623

Text Anyp_XIX_2026_1_4.pdf - Published Version Restricted to Repository staff only Download (382kB)

Abstract

Az irodalomtanítás túlmutat a puszta ismeretátadáson: olyan tanulási környezet megteremtésére kell törekednie, amelyben a diákok saját élményeiken, érzéseiken és belső motivációjukon keresztül kapcsolódhatnak a szövegekhez. A tanulmány kiindulópontja, hogy az oktatás maga is alkotófolyamat, amelyben a pedagógus – Pygmalion metaforáját követve – figyelemből, bizalomból és tudatos pedagógiai helyzetekből formál lehetőséget az önkifejezésre. Ehhez elengedhetetlen az a biztonságos, elfogadó tér, amelyben a tanulók kiléphetnek megszokott rutinjukból, és megtapasztalhatják a kreatív gondolkodás, az önreflexió és az önálló értelmezés örömét. A jelen tanulmány egy olyan magyarórát mutat be, amelyet a XII. Kárpát-medencei anyanyelvtanítási verseny keretében tartott meg a szerző. Az óra középpontjában három retorikai alakzat – a fokozás, a felsorolás és a halmozás – állt, amelyek feldolgozása művészetpedagógiai és kreatív írásra épülő módszerekkel valósult meg. A foglalkozáson Ady Endre A föl-földobott kőés Erdős Virág Ezt is elviszem magammal című versei szolgáltak alapként az utazás toposzának vizsgálatához, miközben a tanulók saját tapasztalataikat és vágyott értelmezési útvonalaikat is megfogalmazhatták. A módszertani keretet a humanisztikus pedagógia, a művészetpedagógia, valamint az élmény- és alkotásközpontú tanulásra irányuló megközelítések adták. A tanórán kiadott feladatok lehetőséget nyújtottak arra, hogy a tanulók az elvont stilisztikai jelenségeket személyes jelentéssel töltsék meg, és saját hangjukon szólaljanak meg. A verbális és a vizuális önkifejezést egyaránt támogató feladatsor hozzájárult a mélyebb szövegértéshez, a reflexív gondolkodáshoz és a tanulói önbizalom erősödéséhez. A szerző saját tanári pedagógiai tapasztalatai azt mutatják, hogy a művészetpedagógiai alapú, alkotófolyamatokra épülő megközelítés hatékonyan növeli a tanulók bevonódását, és demokratikusabb, élményszerűbb tanulási környezetet teremt. Teaching literature goes beyond the mere transmission of knowledge: it should strive to create a learning environment in which students can connect to texts through their own experiences, emotions, and intrinsic motivation. The study takes as its starting point that education itself is a creative process in which the teacher—following the Pygmalion metaphor—shapes opportunities for self-expression from attention, trust, and intentionally designed pedagogical situations. This requires a safe and accepting space where learners can step out of their habitual routines and experience the joy of creative thinking, self-reflection, and independent interpretation. This study presents a Hungarian literature lesson delivered by the author within the framework of the 12th First-Language Teaching Competition in the Carpathian Basin. The lesson focused on three rhetorical figures—gradation, enumeration, and accumulation—addressed through methods grounded in arts pedagogy and creative writing. Endre Ady’s A föl-földobott kő and Virág Erdős’s Ezt is elviszem magammal served as textual basis for exploring the topos of the journey, while allowing students to articulate their own experiences and preferred interpretive pathways. The methodological framework drew on humanistic pedagogy, arts pedagogy, and approaches oriented toward experience- and creation-centred learning. The tasks assigned during the lesson enabled students to infuse abstract stylistic phenomena with personal meaning and to speak in their own voices. The sequence of activities, supporting both verbal and visual self-expression, contributed to deeper text comprehension, reflective thinking, and the strengthening of students’ self-confidence. The author’s teaching experience suggests that an arts-pedagogical, creation-centred approach effectively enhances student engagement and fosters a more democratic and experiential learning environment.

Actions (login required)

Edit Item