Miért utazott Budenz Göcsejbe? : Adalékok a Magyar Nyelvőr, a hazai nyelvjárásgyűjtés és a korai terepmunkák történetéhez = Why did Budenz travel to Göcsej? New perspectives on the early history of Magyar Nyelvőr and Hungarian dialect research and fieldworks

Szeverényi, Sándor (2026) Miért utazott Budenz Göcsejbe? : Adalékok a Magyar Nyelvőr, a hazai nyelvjárásgyűjtés és a korai terepmunkák történetéhez = Why did Budenz travel to Göcsej? New perspectives on the early history of Magyar Nyelvőr and Hungarian dialect research and fieldworks. MAGYAR NYELV, 122 (1). pp. 100-111. ISSN 0025-0228

Preview

Text Szeverenyi_MNy_26-1.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (393kB) | Preview

Abstract

A tanulmány Budenz József göcseji gyűjtőútja körülményeit és motivációit tárja fel Budenz József publikációin, akadémiai jegyzőkönyvek és a korabeli sajtóhírek alapján. A kutatás feltárta, hogy a Magyar Nyelvőr folyóirat indulásának ötlete valójában Szilády Árontól származik, az akadémia által szervezett nyelvjárásgyűjtő utak fontosságát pedig először Mátyás Flórián hangsúlyozta az I. Osztály ülésén 1870-ben. A Joannovics Györggyel kiegészült három fős bizottság tette meg azt a javaslatot, hogy noha a nyelvészek által szervezett gyűjtőutak fontosak, de hatékonyabb és olcsóbb lehet, ha egy külön, erre célra létrehozott folyóirat keretében szervezik meg a gyűjtéseket, azáltal, hogy felhívásokat tesznek közzé elsősorban a helyi tanítók, papok között. Ehhez kapcsolódóan tudott megvalósulni az első terepmunka 1872 nyarán Fogarasi János személyes adományából. Az útra Szarvas Gábort és Budenz Józsefet kérte fel a Nyelvtudományi Bizottság. Noha Budenz és Szarvas nem publikálta az összegyűjtött anyagot, több előfizetőt, „munkást” megnyertek a folyóiratnak. Az út egyedisége pedig abban rejlik, hogy az úton részt vett Berczik Árpád hivatalnok, író, újságíró, aki a Pesti Naplóban két tárcában számolt be a munkáról, oly módon, hogy azok egyszerre mutatják meg a helyi adatközlők és az akadémiáról érkező attitűdjét, és egymáshoz való viszonyukat. | The study examines the circumstances and motivations of József Budenz’s dialect-collecting fieldwork in the Göcsej, Őrség and Ormánság, drawing on Budenz’s publications, Academy minutes, and contemporary press reports. It shows that the idea of founding Magyar Nyelvőr originated with Áron Szilády, while Flórián Mátyás first emphasized the importance of Academy-organized dialect-collecting expeditions in 1870. The study also highlights a committee proposal – Mátyás, Szilády and György Joannovics – that advocated organizing dialect collection through a dedicated journal by publishing calls for contributions to local teachers and clergy. This approach enabled the first fieldwork in the summer of 1872, funded by János Fogarasi, and carried out by Gábor Szarvas and József Budenz. Although the collected material was not published, the expedition attracted new subscribers and contributors to the journal. Its uniqueness lies in Árpád Berczik’s contemporaneous newspaper reports, which document both local informants’ and academic perspectives.

Actions (login required)

Edit Item