A ruszinok száz éves államhatár-kálváriája: az államhatárok szabdalta szállásterület kihívásai a 20. század három nagy kataklizmája után = The Ruthenians ' One-Hundred-Year State Border Ordeal: the Challenges of Inhabited Areas Within State Borders after the Three Great Cataclysms of the 20th Century

Hajdú, Zoltán (2023) A ruszinok száz éves államhatár-kálváriája: az államhatárok szabdalta szállásterület kihívásai a 20. század három nagy kataklizmája után = The Ruthenians ' One-Hundred-Year State Border Ordeal: the Challenges of Inhabited Areas Within State Borders after the Three Great Cataclysms of the 20th Century. KÁRPÁT-HAZA SZEMLE - A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYARSÁGKUTATÁS INTERDISZCIPLINÁRIS SZAKMAI FOLYÓIRATA, 4 (1). pp. 42-54. ISSN 2732-1789

Preview

Text khsz_2023-1_doi_10-64605khsz-2023-1-03_hajduzolt.pdf - Published Version Download (6MB) | Preview

Abstract

A Habsburg-birodalom, majd 1867 után a soknemzetiségű Osztrák–Magyar Monarchia keretei között éltek a ruszinok, méghozzá megosztva az osztrák és a magyar „tagállamok” között. A ruszinok nemzeti ébredése és mozgalma megkésett volt a többi nemzetiséghez képest. A világháború alatt indultak meg a területi autonómiát követelő mozgalmaik, majd önálló államuk megteremtésére vonatkozó törekvéseik. Több „tiszavirág” életű állam létrehozását jelentették be 1918–1920 között. Az I. világháború után a ruszin szállásterületek Csehszlovákiához, Lengyelországhoz, kisebb részben Romániához kerültek. Erősen eltérő lehetőségekkel rendelkeztek a három országban. A II. világháború előtt Csehszlovákia felszámolása, az önálló Szlovákia létrejötte, s a Kárpátalja magyar visszaintegrálása ismét új határokat hozott. 1939 szeptemberében a Szovjetunió és Németország felosztotta Lengyelországot, a Kárpátokon kívüli ruszinok nagyobb része a Szovjetunióhoz került. 1941 nyarától a ruszin szállásterület jelentős része a német megszállási zóna része lett. A II. világháború után a Szovjetunió bekebelezte az egész Kárpátalja területét és a volt délkeleti lengyel területek nagy részét is. A világháború után a ruszinok döntő része szovjet állampolgár lett, de másodrendű csoportnak tekintették őket, nevüket elvesztették, a görög katolikus vallásukat betiltották. A hidegháború következtében felbomlott a Szovjetunió, területi jogutódja a térségben a független Ukrajna lett. Csehszlovákia szétválásával újraszületett Szlovákia is. Ma a ruszin népesség nagy része Ukrajnában él, Szlovákiát leszámítva csak kisebb szórványok élnek Lengyelországban, Magyarországon és Romániában. Kollektív jogaik rendkívül eltérő módon alakulnak, a legszűkebb mozgásterük Ukrajnában van. A ruszinok területi autonómiamozgalmát leginkább nem nemzetiségi, hanem belbiztonsági kérdésként tekintik az országban. | The Ruthenians lived within the framework of the Habsburg Empire and – after 1867 – the multi-ethnic Austro-Hungarian Monarchy, divided between the Austrian and Hungarian "member states". The national awakening and movement of the Ruthenians was delayed compared to other nationalities. It was during the First World War that their campaign for territorial autonomy and their aspirations for an independent state began. The creation of several “bloosoming” states was announced between 1918 and 1920. After the First World War, the Ruthenian inhabited areas were transferred to Czechoslovakia, Poland and – to a lesser extent – Romania. They had very different opportunities in the three countries. Before the Second World War the dissolution of Czechoslovakia, the creation of independent Slovakia, and the reintegration of Transcarpathia into Hungary brought new borders again. In September 1939, the Soviet Union and Germany divided Poland, and most of the Ruthenians living outside the Carpathians were incorporated into the Soviet Union. From the summer of 1941, a significant part of the Ruthenian inhabited areas became part of the German occupied zone. After the Second World War, the Soviet Union annexed the entire area of Transcarpathia and most of the former south-eastern Polish territories. After the war, the majority of Ruthenians became Soviet citizens, but they were considered a second-class group, and they lost their name and their Greek Catholic religion was banned. As a result of the Cold War, the Soviet Union collapsed, and the newly independent Ukraine became the region’s territorial successor. With the break-up of Czechoslovakia, Slovakia was also reborn. Today, most of the Ruthenian population lives in Ukraine, with the exception of Slovakia, only small scattering of people live in Poland, Hungary and Romania. Their collective rights are very diverse, with the narrowest margin of maneuver in Ukraine. The movement for territorial autonomy of the Ruthenians is mostly seen as a matter of internal security in the country, rather than nationality.

Actions (login required)

Edit Item