„A szerelem meredélyén Konfuciusz is megbotlik” Természet, művészet és etika Motoori Norinaga gondolkodásában

Takó, Ferenc (2025) „A szerelem meredélyén Konfuciusz is megbotlik” Természet, művészet és etika Motoori Norinaga gondolkodásában. In: Művészet és tudomány (MTA konferenciakötet). A humán tudományok alapkérdései sorozat. Magyar Tudományos Akadémia. (In Press)

Text Tako_Motoori–Hegel_Művészet és tudomány.pdf - Accepted Version Restricted to Repository staff only Download (371kB) | Request a copy

Abstract

A konfuciánus tanításban fontos szerepe van az olyan, érzékszervekre ható emberi produktumoknak, mint a költemények és a zene. Míg a kínai bölcselet európai recepciótörténetének felívelő szakaszában, a 17–18. században a tanítás ezen aspektusára kevés figyelem irányult, a konfucianizmus és a művészet viszonya ebben az időben Japánban komoly figyelmet kapott, jóllehet sajátos értelemben. A 18. század a japán eszmetörténetben nagy jelentőségű többek között a műalkotásokról való gondolkodás szempontjából, amely nagymértékben kötődik Motoori Norinaga 本居宣長 (1730–1801) nevéhez, aki a belső keletkezésű japán hitvilág, a sintó alapszövegeinek meghatározó tudósa is. Motoori gondolkodásában a konfuciánus tanításra adott reflexió és a műalkotások értelmezése negatív értelemben kapcsolódik össze: interpretációja a japán eszmetörténet meghatározó műveiről a konfucianizmus kritikájába ágyazódik, miközben magát Konfuciuszt nagyon is tisztelte. Tanulmányomban először (1) röviden bemutatom a zene és az irodalmi művek szerepét a konfuciánus tanításban, majd rátérek arra, (2) hogyan kapcsolódik össze Motoori életművében az irodalmi művekről való gondolkodás, a sintó hagyomány értelmezése és a konfucianizmus kritikája. Végül (3) komparatív értelmezési lehetőségekre mutatok rá Motoori gondolkodása és a kínai gondolkodást szintén markánsan, ám egészen más alapon bíráló európai kortársa, Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770–1831) esztétikája között.

Actions (login required)

View Item