„Szolgád vagyok én...” A szolgára vonatkozó kifejezések a héber és görög Bibliában

Csalog, Eszter (2022) „Szolgád vagyok én...” A szolgára vonatkozó kifejezések a héber és görög Bibliában. STUDIA BIBLICA - BIBLIAI TANULMÁNYOK, 4 (1). pp. 39-59. ISSN 2676-9166

Preview

Text Studia_Biblica_4_1Csalog.pdf - Published Version Download (9MB) | Preview

Abstract

Az úr‒szolga viszonyra vonatkozó kifejezések, törvények, történetek fontos szerepet töltenek be az Ó- és Újszövetség lapjain, nem utolsósorban azok spirituális vonatkozása miatt. A héber Bibliában több mint 700-szor használt kifejezés az ד ֶבֶע, amely mindenféle típusú szolgát jelenthet, ezért leginkább a szövegkörnyezet az, amely eligazít bennünket a pontos értelmezést illetően. A szolgákra és rabszolgákra vonatkozó rendeleteknek több párhuzama ismeretes a környező ókori népek törvényeiben. Ezekkel összehasonlítva a mózesi Törvény legszembeszökőbb sajátossága, hogy nem csupán az izraelita szolgákat és rabszolgákat, de az idegen származásúakat is védi a megalázó, sanyargató bánásmódtól. A tanulmány foglalkozik néhány konkrét esettel, köztük olyannal is, amikor (látszólagos) ellentmondás feszült a tórai rendelkezés és a gyakorlat között. A tanulmány második része a Szeptuaginta fordítási megoldásaira tér rá. Kiviláglik, hogy a szolgára vonatkozó egyes szavakat a fordítók saját fordítási szokásaiknak megfelelően hol mechanikusan, hol a kontextust messzemenőkig figyelembe véve, illetve olykor a korabeli jogállapotokra való tekintettel adták vissza. Ezeket a szempontokat együttesen szem előtt tartva lehet értelmezni pl. a δοῦλος háttérbe szorulását a Pentateukhoszban, vagy a ר ַעַנ eltérő megfeleltetését a Genezisben illetve a Királyok első és második könyovében. Végezetül az újszövetségi szóhasználatot vizsgálom meg, amely csak részben egyezik a Szeptuaginta megoldásaival. Elemzem a δοῦλος és a διάκονος használatát is, amelyek eltérő jelentésárnyalatot fejeznek ki – előbbi az ura tulajdonaként tekintendő rabszolgát jelent, akinek a kor szokásainak megfelelően változatos beosztása lehetett, utóbbi viszont feltételezi a szabad akaratból történő szolgálatot. Végül szó esik a Pál által egyszer használt ἀπελεύθερος – „szabados” – terminus technicusról és annak jogi aspektusáról is.

Actions (login required)

Edit Item