Cigánytelepek a két világháború közötti Magyarországon = Gypsy settlements in Hungary between the two World Wars

Hajnáczky, Tamás (2021) Cigánytelepek a két világháború közötti Magyarországon = Gypsy settlements in Hungary between the two World Wars. ESÉLY: TÁRSADALOM ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI FOLYÓIRAT, 32 (2). pp. 90-113. ISSN 0865-0810

Preview

Text esely-2021-2-hajnaczky-90-1132.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (367kB) | Preview

Abstract

A két világháború közötti Magyarországon a cigánytelepekkel kapcsolatban nagyrészt közegészségügyi rendeleteket fogalmazott meg a hatalom. A úgynevezett „kóborcigányok” letelepítését szolgáló intézkedések közvetve új cigánytelepek létrehozását eredményezték. A minisztériumok és a helyi szintű hatóságok érdekellentéte mindinkább felszínre bukott, ugyanis kölcsönösen egymástól várták a „cigánykérdés” megoldását és annak anyagi terheinek viselését. A központi szervek által kiadott határozatok végrehajtása helyenként akadozott, valamint rendre bírálat alá estek a végrehajtásukért felelős tisztviselők, orvosok és csendőrök részéről. A vizsgált korszakban a „cigánykérdés” tartalmilag megváltozott, míg az 1920-as években döntően a „kóborcigányok” megregulázását jelentette, az 1930-as évekre inkább a számukban és méretükben egyre gyarapodó cigánytelepek támasztotta régi és új keletű kihívásokat értették alatta. | Between the two World Wars the authorities approached the Gypsy settlements in Hungary mostly through public health regulations. However, measures to try to settle the so-called “wandering Gypsies” only resulted in the creation of further Gypsy settlements. The discrepancy in interests between the ministries and the local authorities became all the more apparent, and they expected the solution and the finances to deal with the “Gypsy question” to come from the other level of state governance. The execution of the resolutions passed by the central authorities were often hindered, and the officials, doctors, and gendarmerie responsible for their execution were regularly criticised. In the period examined the content of the “Gypsy question” changed, while in the 1920’s it meant the regulation of “wandering Gypsies”, in the 1930’s it increasingly meant the growing number and size of Gypsy settlements, and the old and new challenges they posed.

Actions (login required)

Edit Item