Mi vagy ők? : Kölcsey Ferenc Hymnusának személyjelölő konstrukciói a német fordításokban = We or they? : Person-marking constructions of Ferenc Kölcsey’s Hymnus in German translations

Pethő, József (2024) Mi vagy ők? : Kölcsey Ferenc Hymnusának személyjelölő konstrukciói a német fordításokban = We or they? : Person-marking constructions of Ferenc Kölcsey’s Hymnus in German translations. ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI KÖZLEMÉNYEK, 17 (1). pp. 128-140. ISSN 1788-9979

Preview

Text ISSN_1788-9979_vol_17_no_1_2024_128-140.pdf - Published Version Download (374kB) | Preview

Abstract

A lírai szövegek poétikussága szempontjából a személyjelölési mintázatok szerepe kitüntetett jelentőségű, egyfelől azért, mert az idetartozó nyelvi jelenségek teszik a költeményt mint közlést megérthetővé, másrészt pedig a szövegek líraként történő kategorizálásában, befogadásában is lényegi szerepük van a személyjelölő szerkezeteknek. Ebből az előfeltevésből kiindulva jelen dolgozat Kölcsey Ferenc Hymnusának a személyjelölő – ezen belül is főként a lírai énnek a nemzethez való viszonyát konceptualizáló – konstrukciókat a fókuszba helyező fordításstilisztikai vizsgálatára vállalkozik. Az alkalmazott módszertan alapjait legtágabban a funkcionális kognitív nyelvészet, ezen belül pedig konkrétabban a kognitív stilisztika és poétika adja. A vizsgált fordításokat, azaz a korpuszt Karl Maria Kertbeny első, 1854-es fordításától kezdve a vers több újabb fordítása adja. | From the point of view of the poetic nature of lyrical texts, the role of personal marking patterns is of particular importance, on the one hand, because the relevant linguistic phenomena make the poem understandable as communication, and on the other hand, personmarking structures also play an essential role in the categorization and reception of texts as lyrics. Based on this premise, the present paper undertakes a stylistic examination of Ferenc Kölcsey’s Hymnus. The focus here is on the stylistic examination of German literary translations, within this, the structures that conceptualize the relationship of the lyrical self to the nation are primarily important. The applied methodology is based on functional cognitive linguistics in the broadest terms, and more specifically cognitive stylistics and poetics. The translations examined, i.e. the corpus, are given by several recent translations of the poem since Karl Maria Kertbeny’s first translation in 1854.

Actions (login required)

Edit Item