Háborúban hallgatnak a múzsák? Chiovini Ferenc murális művészetének ismeretlen alkotásai: Az Észak-Erdélyi határvadász-laktanyák freskótervei és dokumentumai

Hatvani, István Gábor and Kertész, Róbert (2025) Háborúban hallgatnak a múzsák? Chiovini Ferenc murális művészetének ismeretlen alkotásai: Az Észak-Erdélyi határvadász-laktanyák freskótervei és dokumentumai. In: A magyar határőrizet története a honfoglalástól a II. világháború végéig, 2025.11.21, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár.

Preview

Text chiovini_kiadvany_online_jav.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (56MB) | Preview

Abstract

A címadó – Cicero nyomán keletkezett – klasszikus szállóige „inter arma silent musae” végén a kérdőjel nem elírás vagy véletlen műve. Jelen katalógus ugyanis Chiovini Ferenc mindeddig ismeretlen, a II. világháború alatt, az 1940-es évek első felében az észak-erdélyi határvadász-laktanyákba készített freskóinak fennmaradt vázlatait mutatja be. A katalógussal párhuzamosan a Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Praesidii Ordinis) XXXV. évfolyam 69-70., 2025. évi számában megjelenő, Hatvani István Gáborral közösen írt tanulmányunkban feltárjuk, hogy a határvadász-laktanyák freskói nemcsak Chiovini későbbi, történelmi tárgyú alkotásainak ikonográfiai gyökereihez kulcsfontosságú források, hanem a korszak kiemelkedő példái is egyben. Mindezek új perspektívát nyitnak a művész életműve jobb megismeréséhez, értelmezéséhez, belső összefüggéseinek feltárásához, egyben rávilágítanak a murális és táblaképi alkotásai közötti motívumvándorlás jelentőségére. A több évre kiterjedő megbízások során Chiovini festői programja szorosan kapcsolódott a Magyar Királyi Honvédség identitáspolitikai narratíváihoz. A határvédelem romantikus-militáris képi világában meghatározó szerepet játszott az Árpád-kori gyepűrendszer, a végvári és a kuruc hagyomány, különösen a székelyek helytállásának megjelenítése. Ebbe a sorba illeszthetőek a Magyarország hadtörténetében kiemelkedő hadvezérek: a 15. században a törökverő Hunyadi János, valamint az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc legendás tábornoka, Bem apó és Czetz János személyének középpontba helyezése, akiknek tevékenysége Erdélyben meghatározó volt.A fentieken kívül még további, népéleti ihletésű jeleneteket is ábrázolt a művész. Az ezekkel a motívumokkal tervezett borsai, majd később a borgóprundi kaszárnyaépületek belső tereit díszítő falfestmények egyedinek mondhatók, hiszen a korszak murális művészete főként templomi és középületi megbízásokhoz kötődött. Bár a freskók napjainkra megsemmisültek, így többé már nem láthatók, mégis fennmaradtak a katalógusban közlésre kerülő vázlatok. Ezekből rekonstruálható az ikonográfiai programjuk. Kapcsolatrendszerük alapján pedig a magyar művészettörténetben fontos helyet foglalnak el és a korszak murális festészetének sajátos vonulatát képviselik. A kiállítás anyaga igazi kuriózum. Az érdeklődő nagyközönségnek ugyanis első alkalommal nyílik lehetősége arra, hogy megtekintse Chiovini Ferencnek a Szolnoki Művésztelepen több mint 80 évvel ezelőtt, az észak-erdélyi határvadász-laktanyák (Borsa, Borgóprund, Tihuca, Gyimes, Gyergyótölgyes, Tusnád) részére készült freskóterveit, valamint a hozzájuk kapcsolódó kortörténeti dokumentumokat, vázlatokat és archív fotókat.

Actions (login required)

Edit Item