A nyelvtudás, jövedelem és nyelvhasználat a kisebbségi magyarok körében – egy szociológiai felmérés eredményei = Language Skills, Income, and Language Use Among Minority Hungarians - Results of a Sociological Survey

Csata, Zsombor and Sándor, Zsolt (2022) A nyelvtudás, jövedelem és nyelvhasználat a kisebbségi magyarok körében – egy szociológiai felmérés eredményei = Language Skills, Income, and Language Use Among Minority Hungarians - Results of a Sociological Survey. KÁRPÁT-HAZA SZEMLE - A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYARSÁGKUTATÁS INTERDISZCIPLINÁRIS SZAKMAI FOLYÓIRATA, 2022 (2). pp. 28-40. ISSN 2732-1789

Preview

Text khsz_2022-2_doi_10-64605khsz-2022-2-03_csatazsom.pdf - Published Version Download (905kB) | Preview

Abstract

Ebben a tanulmányban egy 2018–2019-ben készült szociológiai felmérés alapján vizsgáljuk meg azt, hogy milyen a Kárpát-medencében élő kisebbségi magyarok többségi (román/szlovák/szerb/ukrán), valamint angol nyelvtudása, különbözik-e az egyes szocio-demográfiai csoportok szerint, és hogy mutat-e összefüggést a jövedelmekkel. Bár a nyelvi rezsimek, nyelvhasználati mintázatok és a többségi nyelvoktatás módszertanának különbségei nem azonosak, Erdélyben, a Felvidéken és Vajdaságban az eredmények meglepően hasonlóak: önbevallás szerint a magyarok 10–15%-a anyanyelvi szinten, negyede tökéletesen és harmada nagyon jól beszéli a tituláris nyelvet. A kisebbségi magyarok közül a kárpátaljai magyarok ismerik a legkevésbé a többség nyelvét, a válaszadók közel fele számolt be arról, hogy nem beszéli nagyon jól az ukrán nyelvet. A vizsgálat egyértelműen ráerősít azokra a korábbi megfigyelésekre, melyek szerint a fiatalok többségi nyelvtudása romlott, az angol nyelvtudása viszont látványosan javult az elmúlt 20 évben. A nyelvtudás és a jövedelem kapcsolatát vizsgálva azt találtuk, hogy minél integráltabb globálisan a gazdaság, az angoltudás annál nagyobb fizetéstöbbletet eredményez a tituláris nyelv ismeretéhez, illetve csak a magyar nyelv ismeretéhez viszonyítva. Az elemzés második részében a hétköznapi nyelvhasználat néhány olyan vonatkozását vizsgáljuk meg, amelyek a nyelvek relatív státusáról, pozíciójáról is árulkodik: milyen nyelvet használnak a hétköznapi kommunikáció különböző színterein, illetve hogy mi az alapértelmezett nyelv egy idegennel való kapcsolatfelvételkor. Amint az várható volt, a nyelvhasználat nagyrészt az etnodemográfiai kontextus jellegzetességeit tükrözi vissza, leginkább az számít, hogy mekkora a településen a magyarok aránya. Ha ennek a hatását kiszűrjük, az látszik, hogy a magyar nyelvhasználatra való egyéni/közösségi diszpozíció mértéke Kárpátalján a legmagasabb és a Vajdaságban a legalacsonyabb. Például, miközben a mintába került települések és régiók etnikai szerkezete a felvidékihez hasonló, a kárpátaljai magyarok intenzívebben használják az anyanyelvüket. | In this study, we examine the titular (Romanian/Slovak/ Serbian/Ukrainian) and English language proficiency of minority Hungarians living in the Carpathian Basin, based on a sociological survey conducted in 2018–2019. We investigate whether language skills differ among various socio-demographic groups and whether there is a correlation with income. Despite differences in language regimes, language usage patterns, and titular language teaching methodologies, the results are surprisingly similar in Romania, Slovakia and Serbia: according to self-reported data, 10-15% of Hungarians speak the titular language at a native level, one quarter speak it perfectly, and one third speak it very well. Among minority Hungarians, those in Transcarpathia know the majority language the least, with nearly half of respondents reporting that they do not speak Ukrainian very well. The study confirms previous observations that the language proficiency of young people in the majority language has declined, while their English language proficiency has dramatically improved over the past 20 years. Regarding the relationship between language proficiency and income, we found that the more globally integrated the economy, the higher the pay differential for English proficiency compared to proficiency in the titular language or just Hungarian. In the second part of the analysis, we examine certain aspects of everyday language use that reveal the relative status and position of languages: which language is used in everyday communication in different settings and what is the default language when making contact with a stranger. As expected, language use largely reflects the ethno-demographic context, with the proportion of the Hungarian population in a locality being the most important factor. When we control for this effect, we see that individual/community dispositions towards using Hungarian are highest in Ukraine and lowest in Serbia. For example, while the ethnic structure of the settlements in the sample is similar to that of Slovakia, Hungarians in Ukraine use their native language more intensively.

Actions (login required)

Edit Item