Ládába zárt nőtörténet : A néprajzi gyűjtemények újraolvasásának elméleti és módszertani kihívásai = A chestful of herstory : Theoretical and methodological challenges in reinterpretation of ethnographic collections

Bakos, Áron and Tihanyi, Anna (2026) Ládába zárt nőtörténet : A néprajzi gyűjtemények újraolvasásának elméleti és módszertani kihívásai = A chestful of herstory : Theoretical and methodological challenges in reinterpretation of ethnographic collections. TABULA (1998-2011), 27 (1). pp. 30-46. ISSN 1419-3310

Preview

Text 2026_1_03.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Share Alike. Download (887kB) | Preview

Abstract

A tanulmány célja, hogy körbejárjuk a nők társadalmi helyzetének a néprajzi muzeológiában feltáratlan, ritkán érintett kérdéseit. Mindezt a Néprajzi Múzeum gyűjteményének egy tárgyából, egy ácsolt ládából és a hozzá kapcsolódó adatközlői interpretációból kiindulva tesszük meg. A főként kérdéseket felvető tanulmányban a nők elnyomott társadalmi helyzetét kommunikációs szempontból értelmező muted group theory elméletét használjuk. Az elmélet és kritikája alapján tekintjük át, hogy a kulturális antropológia és történettudomány kérdésfelvetéseit hogyan alakította az egy- és többszólamúság közötti vita, a „női” témák, olvasatok problematikája. A kulturális antropológia felől az interpretáció, a történet- és néprajztudomány felől a női témák keresésének szempontjait rávetítjük a Néprajzi Múzeum gyűjteményére és tárgyaira, az egyes tudományágak szakirodalmi áttekintéseit pedig összeolvassuk a néprajzi gyűjtemény által felvetett kérdésekkel. | The aim of this study is to investigate issues related to women’s social status in ethnographic museology that have remained largely unaddressed. We do so by examining an artefact from the Museum of Ethnography’s collection — a wooden chest — alongside the informant’s interpretation of it. In this study, which primarily aims to raise questions, we employ muted group theory that is used to interpret women’s marginalized social status from a communicative perspective. Drawing on this theory and its critiques, we examine how the debate between monophony and polyphony, as well as the complexities of “feminine” topics and interpretations, have shaped the questions posed by cultural anthropology, history, and ethnography. We apply these interpretive and historical perspectives to the museum’s collections, synthesizing the literature of these disciplines with the questions raised by the ethnographic collection itself.

Actions (login required)

View Item