Tóth G., Péter (2002) Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában = Struktur und Stadtbild. Bürgerliche Gesellschaft in Transdanubien zur zeit des Dualismus. Veszprémi Múzeumi Konferenciák . Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém. ISBN 963 7208 77 1
|
Text
TOTH G P 2002 Struktura varoskep stadbild MEGY_VESZ_hu__p608.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial. Download (98MB) | Preview |
Abstract
Der Ausdruck „Verbürgerlichung" ist ein für Mittel-Europa und für Ungarn typischer Terminus, der zum Beispiel ins Englische nicht einmal zu übersetzen ist. Wenn wir es doch versuchen, können wir diese Erscheinung nur mit dem französischen Wort „embourgeoisement" umschreiben. Wir können aber doch nicht ganz sicher sein, dass das angelsächsische Publikum darunter das gleiche versteht. 'Verbürgerlichung' bedeutet die Umwandlung in die Marktwirtschaft, ins kapitalistische Gesellschaftssystem, in eine verfassungsliberale, demokratische Staatsverwaltung und politische Kultur. Wenn wir aber über das eine oder andere unter diesen im Zusammenhang mit der Verbürgerlichung sprechen, brauchen wir die Beziehungen zwischen den obigen Gebieten nicht zu betrachten. Die streng nur auf die Wirtschaftsgeschichte begrenzte Forschung, die darauf basierende Geschichtsauffassung, die bei uns jahrzehntelang die Arbeiten der Historiker bestimmte, zielte im Zusammenhang mit der Marktentwicklung auf die Modernisation selbst. Daher ist es zu verstehen, dass wenn der Forscher ein anderes Thema - wie z. B. die Gesellschaft - aufgegriffen hat, musste er sich mit Statistiken in Bezug auf die Klassenstruktur zufrieden geben. Dieses Verfahren entsprach durchwegs seiner marxistischen Auffassung, die das Marktsystem nur mit dem Begriff Klassenstruktur verknüpfen konnte. Eben weil die Historiker wegen ihrer wirtschaftsgeschichtlichen Erfahrungen davon überzeugt waren, dass der Markt nach dem Ausgleich auch bei uns in Ungarn ein dominierendes Institut der Wirtschaft wurde, war es für sie nicht zweifelhaft, dass die gesellschaftliche Makrostruktur durch Klassen strukturiert ist. / A polgárosodás kifejezés jellegzetesen magyar és közép-európai terminus, ami angol nyelvre például közvetlenül le sem fordítható; ha mégis megpróbálkozunk átültetésével, akkor egyedül a francia embourgeoisement-nal lehet visszaadni. Nem lehetünk azonban teljesen bizonyosak benne, hogy az angolszász közönség valóban érti is a kifejezést. A polgárosodás valójában a piaci gazdaságba, a tőkés társadalomszervezetbe, valamint az alkotmányos-liberális és demokratikus államszervezetbe és politikai kultúrába való átalakulás folyamatát jelöli. A polgárosodás címén azonban úgy beszélhetünk az egyikről vagy a másikról, hogy akár nem is érintjük az összes többivel fennálló kapcsolatát. A szorosan gazdaságtörténeti megközelítés, a ráépülő történetszemlélet, ami évtizedekig monopolizálta nálunk a kérdés historikumát illető történetírói beszédet, magát a modernizációt vizsgálta, amin piacosodást értett, így, amikor időnként sort kerített másnak, például a társadalomnak a vizsgálatára is, jószerivel megelégedett azzal, hogy a foglalkozási statisztikát felhasználva az osztálystruktúrát azonosítsa. Ez egyúttal jól megfelelt annak a marxista ihletésű meggyőződésének is, amely a piaci rendszert csupán az osztálystruktúrával tudta fogalmilag összekapcsolni; s mivel e történészeket gazdaságtörténeti tapasztalataik arról győzték meg, hogy a kiegyezést követően így vagy úgy a piac lett nálunk is a gazdaság mérvadó intézményévé, egy pillanatig sem volt előttük kétséges, hogy a társadalmi makroszerkezet osztály jellegű képződmény. Az MTA Történettudományi Intézete, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága és a Laczkó Dezső Múzeum veszprémi konferenciája 1997. október 16-17.
Actions (login required)
Edit Item |